1. A marihuana roncsolja az agyat

A legelismertebb kutatás amely agysérülés kimutatására irányult, a rhesus-majmok tanulmányozása volt, Dr. Robert Heath hajtotta végre a kisérleteket a 70-es évek végén. Ezt a kutatást jónéhány elismert kutató felülvizsgálta Amerikában, a National Academy of Science (olyan mint nálunk az MTA) és az Institute of Medicine kutatói voltak õk. Az eredményeiket 1982-ben publikálták, Marihiuana és Egészség címmel. Heath munkáit erosen kritizálták, mert kevés volt a kisérleti majmok száma (csak négy majmot vizsgált), illetve a majmok normális agyi struktúráját "sérült"-nek értelmezte. A marihuana fogyasztókon végzett kísérletek nem mutatták agysérülés bizonyítékát. 1977-ben például két tanulmány jelent meg az Amerikai Orvosi Szövetség Lapjában (JAMA), és ezek nem mutatták ki agysérülés jelét a kemény marihuana fogyasztókon. Ugyanabban az évben az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) hivatalosan is a marihuana törvényessé tétele mellett foglalt állást. Ez nem lenne elvárható ha az orvosok szövetsége valóban agykárosítónak gondolná a marihuanát.

2. A marihuana roncsolja a szaporító szervrendszert

Ez az állítás Dr. Gabriel Nahas kutatásán alapszik, aki elkülönített szöveteket (sejteket) vizsgált petri edényben, és olyan kutatók állításain akik állatokat közel-halálos mennyiségu cannabinoidokkal (a marihuana alkotórésze) fecskendeztek be. Naha általánosítása a laboratóriumi edények és az emberi szervezet között a tudományos társadalom által elutasításra talált, hibásnak bizonyult. Az állatkísérleteket tekintve, azok az állatok akik túlélték a kezelést, a kísérlet végétol számított 30 napon belül visszaálltak normális állapotukba. Az embereken végzett vizsgálatok nem mutatták annak jelét, hogy a marihuana egymagában hatással lett volna a szaporító rendszerre.

3. A marihuana a kemény drogok előszobája

Ez az egyik legelterjettebb mítosz. Egy valós példa arra, mi történik amikor a marihuana legálisan elérhetové válik, Hollandia esete. A hollandok részlegesen legalizálták a marihuanát 1970-ben. Azóta a kemény drogok használóinak száma (heroin és kokain fogyasztók) töredékére CSÖKKENT. Ha a marihuana valóban eloszoba drog lenne, a kemény drogok használóinak száma nott volna, nem pedig csökkenne. Ezt a "negatív eloszoba" hatást az Egyesült Államokban is megfigyelték. A 70-es évek elején tanulmányok bizonyították a marihuana alkoholfogyasztásra végzett csökkento hatását. 1993-ban a Rand Corporation által végzett felmérések amik kórházak sürgosségi osztályain készültek, azokban az államokban ahol a marihuana fogyasztást legalizálták, kevesebb keménydrog fogyasztót mutattak mint a többiben. Röviden, a tudomány és a tapasztalatok alapján a marihuana helyettesíti a sokkal veszélyesebb kábítószereket mint az alkohol, kokain és a heroin.

4. A marihuana gyengíti az immunrendszert

Akár csak a szaporítószervrendszer károsítását bizonyítani hivatott kísérletek, ez a mítosz is olyan tanulmányokra épül, amelyekben állatoknak adagoltak rendkívül nagy, sokszor közel-halálos mennyiségu cannabinoidokat. Ezek az eredmények embereken sosem lettek megismételve. Érdekes módon, két tanulmány, egy 1978-as és egy 1988-as azt mutatta, hogy a hasis és a marihuana tulajdonképpen stimulálta a tanulmányozott emberek immunrendszerét.

5. A marihuana sokkal veszélyesebb mint a dohány

A szívott marihuana körülbelül ugyanannyi rákkelto anyagot tartalmaz mint ugyanakkora mennyiségu dohány. De egy dohányzó ember sokkal nagyobb mennyiségu dohányt fogyaszt el mint egy kemény marihuana fogyasztó. Ez azért van, mivel a dohány 90%-os addikciós arányával minden drogok közül a legaddiktívabb, míg a marihuana még a koffeinnél is kevésbé addiktív. Két más lényeges szempont is van. Az egyik, hogy a törvények amik a marihuana fogyasztása ellen szólnak, nehezítik a biztonságosabb fogyasztást, mivel a vízipipák és más eszközök használatát is tiltják, ezek beszerzését ellehetetlenítik, pedig ezek az eszközök a rákkelto anyagok egy részét kiszurik. A másik, hogy a marihuana legalizálása olcsóbbá tenné az olyan felhasználást, ami egyáltalán nem rákkelto, például a marihuana tartalmú ételek és italok fogyasztását.[nyam-nyam süti!!] Ilyen ital például a bhang (hagyományos középkeleti ital), vagy a tea. Ezen tényeket összegezve, megállapíthatjuk, hogy az állításnak pont a fordítottja igaz, a marihuana BIZTONSÁGOSABB mint a dohány.

6. A marihuana legalizálása tömegbalesetekhez vezetne az utakon

 Bár a marihuana fogyasztása vezethet hasonló állapothoz mintha alkohol befolyásoltsága alatt állna a fogyasztó, bár ez sem minden esetben van így, a kutatások melyek a marihuana autóbaleset-arányra tett hatását vizsgálták, azt mutatták, KISEBB kockázata van mint az alkoholnak. Amikor véletlenszeruen vett halálos áldozatokat vizsgáltak, megállapították hogy a marihuana ARÁNYOSAN ugyanannyi balesetet okozott mint az alkohol. Más szóval, a marihuana hatása alatt álló áldozatok száma a marihuana fogyasztók számához viszonyítva hasonló arányt mutatott mint az alkohol hatása alatt állók száma az alkoholfogyasztók számához viszonyítva. De: egy részletesebb vizsgálat kimutatta, hogy a marihuana hatása alatt állók 85%-a ALKOHOL HATÁSA ALATT IS ÁLLT. Azok aránya akik csak marihuanát fogyasztottak, sokkal kevesebb volt. Ezt megerosítik más módszerrel végzett kísérletek is. Például egy marihuana-legalizálást vizsgáló gazdasági elemzés kimutatta, hogy azokban az államokban ahol csökkentették a marihuana birtoklásért járó büntetést, jelentosen csökkent az alkoholfogyasztás és a halálos közlekedési balesetek száma. Ez azt mutatja, hogy messze a tömegbalesetek okozásától, épp ellenkezoleg a marihuana esetenként életeket menthet

7. A marihuanatól romlik a a rövidtávú memória

Ez igaz, de félrevezeto. A rövidtávú memória romlása csak addig tart amíg valaki marihuana hatása alatt áll, azután visszaáll az eredeti állapotába. Sokszor a rövid-távú memóriára gyakorolt hatást Dr. Heath szerencsétlen rhesus-majmaival hozzák összefüggésbe, azt sugallva hogy ez az állapot állandó marad.

8. Soha senki nem halt meg marihuana túladagolás miatt

EZ IGAZ. Ezt csak azért raktuk be hogy figyelsz e. Állatkísérletek bizonyítják, hogy rendkívül nagy mennyiségû cannabinoidra van szükség ahhoz, hogy halált okozzon. A kutatók kiszámították, hogy annak a mennyiségû cannabinoidnak, ami egy személy intoxikálásához (vagyis a betépéshez) szükséges adaggal a szervezetbe jut, és a halálos adagnak az aránya 1 a 40,000-hez. Más szóval, a túladagoláshoz 40,000-szer akkora mennyiséget kellene elfogyasztani mint amennyit egy betépéshez szoktál. Ezzel ellentétben az alkoholra vonatkozó arány 1:4 és 1:10 között változik. Így könnyu megérteni hogyan lehetséges, hogy évente 5000 ember hal meg alkoholmérgezésben, míg a marihuana sokezer éves használata során még SOHA senki nem halt meg marihuana-túladagolásban.

Karezz