Az elkenési kampány, avagy hogyan érték el a kender betiltását? |
| A század kezdetén csaknem négy generáció amerikai használt már cannabist. Az országban gyakorlatilag mindenki ismerte gyermekkorától az eufóriát, amelyet a kenderkivonat okozott - az orvosok mégsem gondolták, hogy a szer függõséget okoz, antiszociális vagy erõszakos viselkedéshez vezet, 60 évi használat tapasztalatai alapján. Ez egy fontos kérdést vet fel számunkra: ha nem az egézséggel kapcsolatos aggodalom, vagy a társadalmi következményektõl való félelem vezetett oda, hogy végülis betiltották a kender használatát Amerikában ( és késõbb ezt a világ többi részére is rákényszerítették ), akkor mi volt az oka ennek?? Milyen szociálpolitikai erõ lehet elég erõs ahhoz, hogy az amerikaiakat szembefordítsa egy ártatlan növénnyel, nem beszélve arról, hogy egy olyan növénnyel, amelynek használata olyan sok ember életét tehetné jobbá. Megszülettek a marihuana ellenes törvények (1937), William Radolph Hearst hazugságai miatt, a revolverújságírás, a rasszista újságcikkek és félrebeszélések következtében. De mi indította Hearst-öt arra, hogy ilyen marihuana ellenes és rasszista rémtörténeteket találjon ki? Miféle tudás vagy tudatlanság - amelynek következményeképpen 14 millió évnyi börtönt szabtunk ki amerikai polgártársainkra csupán az utolsó hatvan évben (642.000!!!! marihuana-szívás miatt bebörtönzött személy volt egyedül 1997-ben, csaknem kétszer annyi, mint 1990-ben) - idézte ezt elõ? Az elsõ lépés az volt, hogy felkeltették a félelmet az ismeretlentõl, egy olyan szó használatával, amelyet azelõtt senki sem ismert. "marihuana". A következõ lépés az volt, hogy a dolgot távol tartották az orvosoktól, a tudósoktól és a kenderipartól, akik védelmezték volna a kendert. Ezt úgy érték el, hogy a betiltással kapcsolatos meghallgatások nagy részét titokban tartották. És végül a betiltáspártiak nekifpotak, hogy õsi érzelmeket kavarjanak fel, és ezeket egyenesen a gyûlölet meglévõ tartályába vezessék, amely már mérgezte a társadalmat: a rasszizmuséba. A marihuanára (gyilkos növény) hivatkozva a fehérek most erõszakot is alkalmazhattak, és racionalizálhatták kegyetlen elnyomó cselekedeteiket. Ez a marihuana- rasszizmus egészen napjainkig folytatódik. Kender elleni törvényeink faji és vallási alpon keletkeztek. Büszke rá? |
Hogyan mentette meg George Bush életét a kender? |
Öt évvel a kender betiltása után (1937) után, felhasználását újra engedélyezték a II. Világháború folyamán. Amikor a fiatal George Bush nevû pilóta kiugrott égõ repülõgépébõl a Csendes Óceán feletti légicsatában, bizonyára nem is tudta, hogy:
Mégis, Bush pályája során sokat foglalkozott azzal, hogy kiirtsa a kendert, és olyan törvényeket hozzon, amelyek megakadályozzák, hogy az emberek - köztük valószínûleg õ maga is - ezekhez az információkhoz hozzájussanak. Bush elnök, nagy drogellenes beszédében 1989. szeptember 5. .én megigérte, hogy ismét megduplázza a szövetségi börtönök népességet, miután az Reagan alatt megduplázódott. Sikerült neki. 1993-ban Bill clinton elnök azt tervezte, hogy ismét megduplázza a börtönlakók számát 1996-ra. Így lett. S nem azért mert valaki ölt, csalt, lopott, hazudott, hanem mert az égvilágon senkinek nem ártva elszívott egy marihuanás cigit! |
Valótlan hirdetések, ravaszul csomagolt hazugságok |
A PDFA (Partnership for a Drog Free America) betört a médiákba, és ott ingyen, közhasznú hirdetésként álcázva terjeszti a marihuanával kapcsolatos hazugságokat. A PDFA hajlamos nyíltan is hazudni reklámjaiban. Az egyik hirdetésban egy vonat roncsait mutatják. Azt természetesen mindenki elfogadja, hogy marihuána hatása alatt nem szabad vonatot vezetni. A hirdetés kísérõszövegét egy férfihangtól halljuk: ha valaki azt állítja, hogy a marihuana ártalmatlan, az hazudik, mert a felsége meghalt egy marihuana által okozott balesetben. Ez ellentmond a balesetet okozó mozdonyvezetõ vallomásának, amely szerint " a balesetet nem marihuana okozta." És szándékosan elhallgatja, hogy a mozdonyvezetõ beismerte: alkoholt fogyasztott, evett, tévét nézett és általában nem szentelt kellõ figyelmet a munkájának, és szándékosan kiakasztotta a vonat biztonsági berendezését a baleset elõtt. Mégis a PDFA évekig úgy mutatta be a balesetet, mintha marihuana okozta volna, annak ellenére, hogy a mozdonyvezetõ bizonyítottan ittas volt, és a megelõzõ három évben hatszor elvették a jogosítványát ittas vezetés miatt. S az alaptörténet sem arról szól, hogy a marihuana gyilkolt volna, hanem hogy a marihuana hatása alatt baleset történt. Ami ugye nem is marihuana volt hanem alkohol. De kérdem én, mégha marihuana lett is volna a dologban, akkor ilyen szemszögbõl az alkoholt is azonnal be kéne szüntetni, hiszen az bizonyítottan (mint az elõbb is) több millió halálos balesethez vezetett!!! S az alkohol legális, a zöld pedig nem... Egy másik hirdetésban egy szomorú tekintetû házaspár közli velünk, hogy nem lehet gyermekük, mert a férj valamikor füvet szívott. Ez egyaránt ellentmond a csaknem egy évszázadon át összegyûlt marihuanával kapcsolatos klinikai tapasztalatokanak, valamint sokmillió amerikai személyes tapasztalatának, aki marihuanát szívott, és utána teljesen egézséges gyermekeknek adott életet. Egy másik hirdetésban a csoport olyan arrogánsan hazudott, hogy végülis bajba jutott. A hirdetés két agyhullám-görbét mutatott, amely állítólag egy 14 éves fiatalé volt marihuana hatása alatt. 1989 novemberében a felháborodott Dr. Donald Blum a KABC tévének nyilatkozva elmondta, hogy a grafikon valójában egy kómába esett, vagy mély álomba zuhant ember agyhullámait ábrázolja. A fû hatása alatt állók agyhulláma teljesen más, amelyrõl kutatásai során sokszor meggyõzõdött. Elmondta, hogy õ és kollégái panaszt tettek a PDFA-nál. Mindezek ellenére a hirdetést még több hétig sugározták, szinte valamennyi amerikai adón. |
Hearst gyûlölete és hisztérikus hazugságai |
A kenderszívás hatásaival kapcsolatos aggodalom miatt már két nagyszabású kormányzati hatás készült. India angol kormányzója adta közre az Indiai Kender Drogok Bizottsága jelentését 1893-94-ben a szubkontinens erõs hasisszívóiról. 1930-ban pedig az USA kormánya támogatta a Siler Bizottság tanulmányát, amely a Panamában szolgáló amerikai katonák szolgálaton kívüli marihuana- szívásásval foglalkozott. Mindkét jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a marihuana nem jelent problémát, és azt ajánlotta, hogy ne legyen büntetõjogi következménye a használatának. 1937 elején az amerikai egészségügy fõparancsnok (Surgeon General), Walter Treadway azt mondta a Népszövetség Cannabis Albizottságának, hogy : “viszonylag hosszú ideig fogyasztható társadalmi és érzelmi leromlás nélkül. A marihuanához nagyjából ugyanúgy lehet hozzászokni...mint a cukorhoz vagy a kávéhoz...” Más erõk is mûködtek azonban. Azt a harci dühöt, amely a spanyol amerikai háborúhoz vezetett, William Randolph Hearst lobbantotta fel ismét a sajtóbirodalmán keresztül, ekkor jelent mega a “sárga zsurnalizmus” (= olcsó, érzelmes és gátlástalan módszerek együttese, amellyel az olvasót befolyásolják) mint erõ az amerikai politikában. 1920-as 30-as években Hearst lapjai tudatosan teremtették meg az új fenyegetést Amerika számára, kampányba kezdtek a kender törvényen kívül helyezéséért. Például egy olyan történet, amelyikben egy autóbaleset során "marihuanás cigarettát" találtak, hetekig szerepelt a címlapokonm míg az alkoholfogyasztással kapcsolatos balesetek (amelyek aránya a marihuana által okozottokéhoz képest 10000:1 volt) csak a hátsó oldalra kerültek. |
Érdekes történetek, amirõl ma már nem hallunk...
2007.10.31. 16:04 | bigacsiga |
Címkék: érdekességek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bigacsiga.blog.hu/api/trackback/id/tr69214374
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
