Bigacsiga

A regi bigacsiga.gg attelepul idovel ide. Addig is ha van torteneted vagy akarmi sztorid amit latnal itt a regi email el meg: bigacsiga kukac goldengate pont hu

Alkohol vs Fű

Szavazás

Miss Kender of Hungary

Friss topikok

Linkblog

Sport Sziget 2002 - kevés sportolással

2008.07.17. 15:27 | Bicskas |

Címkék: tepett tortenetek

Hát megint én vagyok Janák papa… Rájöttem, hogy jó dolog megosztani egymással az ilyesfajta élményeket, tehát ismét nekifekszem a klaviatúrának a kedvetekért, és élménybeszámolót osztok meg veletek, remélem tetszeni fog…
Tehát a sportsziget elso napján szerencsésen hozzájutottunk az egyik haverral 1g jófajta gazhoz, meg két „pikacsus” tabihoz. Már péntek dél körül sziklaszilárdan elkezdtünk tépni, nehogy ne álljunk be eléggé az esti Kispálra meg Sziámira. Azután este találkozás a koli aulájában zsozsó van, cucc van, indulás. Szokásos bkv repülés következett tök beállva, ami az egyik kedvenc elfoglaltságunk, foleg buli elott, mert jól feldobja a hangulatot. Szal, a piros hetes buszon úgy döntöttünk, itt az ido bekapni a „vacsit”, mert fél órán belül a népstadionhoz érünk, és ki kell használni minden percet. Igen ám de velünk jött a srác volt barátnoje is, aki mikor meglátta, hogy amfetamint tömünk az arcunkba egy tömött buszon, úgy döntött inkább nem vállalja az estét… mondanom sem kell, lelkifuri, meg minden féle para öntött el egybol. Na nem baj, nekünk azért mennünk kell! Közben ráadásul a srác kitalálta hogy ugorjunk be még egy G-ért a közeli dealerhez, tehát buszról le, aluljáró, hoooopáááá!!!!! Tele az egész AKCIÓ felíratú zsekával. Basszus, mit csináljunk? A srác felugrott a dealerhez, közben megszületett a terv hogyan jussunk le a metróba, úgy hogy ne kapjanak le minket egybol. Tehát vártunk egy villamost, és a leszálló tömegbe vegyülve, leszivárogtunk a metróba. Húúúú, pár forró hullámcsapás a homloklebenytol egészen a tarkóig, valami itt lesz. Népstadion, a felszínen nagy tömeg, már asse tudjuk, hol vagyunk, mikor a srác elojön a nagy ötlettel, hogy ugyebár ideje lenne csavarni valami jointféleséget. Oksa, vettünk sört, irány a színpad, Ákos koncert, húúú hol a másik színpad, meg Kispálék?? Na, talán mégis lesz valami ebbol a bógyóból, bár nem hat valami gyorsan… ekkor néztem csak rá a haveromra, a pupillája mint a feje, és természetellenesen kedves állapotban nézegette az embereket. Húha, figyeltem a saját viselkedésemet, na ezt nem kellett volna. Kész vagyunk máris? Mindegy, irány tekerni. Gondoltuk, fölmegyünk a stadion oldalában lévo lépcsosorokra, és ott maj’ mókázunk. Na, ott volt két csaj. Az én haverom persze így köszönt: -Helló lányok, akartok TÉPNI? Naná, erre ok, akkor tekerjünk. Ááá fúj a szél, mint az állat. Menjünk arrébb. Jó, lemásztunk, és útközben elkezdtünk társalogni a két lánnyal, olyanokat hogy mizu, meg milyen szar az ido meg egyéb baromságok. Aztán valamelyikünk épp idoben feltette a kérdést: hány évesek vagytok? 15, de mindjárt 16 - hangzott a válasz. Pfff na, olaj, de a két kiscsaj, csak tapadt ránk, annyira hogy a végén már rendesen el kellett oket zavarni a francba. Még a sör is elfogyott. Mivan már sose tekerünk?? Jó, keressünk helyet. Mindenféle ötlet jött, hogy a TOITOIban, vagy a koncerten a tömegben a földön ülve meg ilyenek. Egyszeruen nem bírtuk eldönteni, ami olyan készen (a hatodikat tekertük aznap asszem +bogyó) nem is csoda. Aztán végül, eldöntöttük hogy a srác leül egy fa alá egy dombocskára, és teker, én addig megyek sörért minden okés. DE! Állok a tömegben miután minden szociális kultúrámat elvesztettem és elorefurakodtam pofátlanul, mikor ismeros hangokat hallok… NEEE!!! A két kiscsaj, és komolyan mondom ember, hogy nagyon beparáztam tolük. Foleg hogy velük volt még öt-hat barátnojük. Basszus, észrevettek ok is ugyanakkor, és már jöttek is hogy zöld kell, meg hogy téptek már ok máskor is, meg ilyenek.
- Mirol beszéltek ti itt?
- Naaa, hát tudod te azt… hihihi
(a pultoshoz) Két korsó… - Mit akartok ti itt? Nemtom mirol beszeltek.
(a pultoshoz) Köszi, hagyjad - Lányok én nem tudom hogy mirol beszéltek, én nem szívok füvet, honnan lenne akkor? - na itt egy mogöttem álló punk összecsuklott a röhögéstol, és a dermedten álló kiscsajok fáziskésését kihasználva elmenekültem vissza a dombocskára a retyók mögé, ahol a srác már várt a cigivel. Elszállt, jobban is lettünk rögtön, irány a színpad. Kispál, pörgés, színvihar, hangorkán, mindenütt jó emberek, óriási parti. Húúú, akkor eszembe jutott, hogy én jövök a tekeréssel. Okés, de mostmár ne menjünk olyan messzire, jó lesz most a sörsátorban is, szarjunk, bele, különbenis esik az eso. Jó, nekiálltunk odalebegni a sátorhoz, mikor az abszolút magatehetetlen havert megszólítja egy raszta faszi meg egy no hogy kéne zöld. Oket hamar leráztuk, mert a haver arcát csak azonosíthatatlan nyögések hagyták el, nekem meg épp nem volt kedvem megszólalni. Jó, sörsátor, hát vegyünk sört is. Azta, több száz emberes sor… hát mi nem nagyon problémáztunk, és beálltunk a sor legeleje elé vagy két méterrel, és beszélgetni kezdtünk a csapos nénivel, hogy milyen szép o ma este, meg milyen hihetetlen szakszeruen csapolja a sört, meg egyebek, a lényeg az persze hogy két perc múlva már szépen dermesztette az ujjaimat egy jó nagy korsó sör. Na, leültünk tekerni. Kész lett villámgyorsan (nekem legalábbis úgy tunt | ) ) és már mentünk is ki a sátor elé pöppenteni. Mondom, akkor már tök leszartuk hogy hol mikor, meg ilyenek, mondván, úgyis kész van itt mindenki. Épp vége a jointnak mikor mit hallunk meg? Hát ez Sziámi!!! Na, vegyük a színpad felé az irányt. És akkor éreztük, közeledünk a csúcshoz. A kis tisztáson a színpadig úgy mentünk át, mint valami gyp-sek, de komolyan, mint a Félelem és Reszketésben kontrollálhatatlan mozgással, tántorogva, hörögve, meg ilyenek. Húúú, az a koncert. Eloször a haverom kijelentette, hogy itt a környéken rajtunk kívül senkinek nincs arca… aztán hogy van, de nem látja, mert fel van oldódva mindenkié vagy mi… aztán. „Ha elorelátó csecsemo / lettél volna felkötöd / magad a köldökzsinórodrAAAAAAA… …Fáj (villannak a reflektorok fentrol) Fájfájfájfáj (villogás, orült sebesség, kozmikus vibrációk, mintha a nap magjában álltam volna) felkötöd magad…” neee, tekernünk kell. Hál’ Istennek o következett szerintem én nem lettem volna rá képes. Sörsátorhoz bekk, leültünk egy asztalhoz, na, tekerés…
- Bocsi, leülhetünk? (konszolidált fiatal párocska)
- Persze!
Huhh, kész a móka, menjünk innen, ezek egyszeruen TÚL tiszták most nekünk. Kimentünk a sátor mellé, éppen gyújtanánk, mikor megjelenik az elobbi pár srác fele - na zseka, végünk, ez az elso gondolatom, de érdekes hogy annyira azért nem tud érdekelni… és akkor: - Bocs beszállhatnánk a csajommal? Mi????? Hát miért ne, gyertek, na megjött a csajos is, gyújtás. Szívunk, egyszer a csaj megszólal: - És mit fogok érezni? BANG, eloször tép, és pont velünk meg a gyilkos jointjainkkal fut össze… szegény lány… mindegy, elköszönünk, srác fizetni akar, nem hagyjuk, spuri vissza Sziámira. Hmmm milyen szép itt mindenki… De a bulinak sajna vége. Bazz, most mi legyen? Ja, uccsó metró aztán ZPardon! Hú gyermekeim azon a metrón mi volt… meg az alagútban. Rendesen parti ment ott is. Hogy a Blaháról hogyan kerültünk a pardonba azt nemtom, de gondolom 6É vitt minket oda, azonban úgy döntöttünk, még mi meglátogatjuk drága iskolánk, egyetemünk parkját, amely éjszaka még kellemesebb hely mint nappal. Ott nem bánt senki. Ide menekül minden drogos a környékrol, aki még- vagy már nincs annyira készen, hogy nyilvánosabb helyen tekerjen. Szal ott még szívtunk egy, maximum három dzsoját, nem tudom, és bementünk a pardonba. Puff lehúzós motozás, sehol senki, szar zene. Azért leültünk. Aztán nemtom. Ködös emlékek csak. Talán a 7es csemege a Móricznál, a 3É? Hát valahogy hazajutottunk. Nem tudom így leírva milyen, de higgyétek el, jó kis buli volt. Egy ijeszto, de izgi utazás vagy valami ilyesmi, de én nem vagyok Hunter Thompson, úgyhogy befejezem. Bye all the hitchikers…


2002-06-10 Hétfo 21:38 Janák mester


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bigacsiga.blog.hu/api/trackback/id/tr49572793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.