Az amerikai mezõgazdaságban alkalmazott vegyszerek ötven százalékát ma a gyapottermesztésben használják fel. A kendertermesztéshez nincs szükség vegyszerekre, és a kendernek alig van gyom - vagy rovarkártevõje - leszámítva az Egyesült Államok kormányát és a Kábítószerellenes Hivatalt.

A kender a legerõsebb, legszívósabb és legtartósabb lágy rost a földön. A cannabis növény szárított virága és levele a marihuána.Ez, kultúrától függõen legalább 3000 évig a három legfontosabb és legáltalánosabban használt gyógyszer között volt a világ népességének kétharmadánál. Növényrendszertani szempontból a kender a Föld legfejlettebb növénycsaládjának a tagja. Kétlaki (vagyis váltivarú, de néha hermafrodita), fás, lágy szárú, egynyári növény, amely jobban hasznosítja a napsugárzást, mint bolygónk bármely más növénye, egyetlen évadban 3-6 méterre megnõ. Szinte minden éghajlat mellett, bármilyen talajon termeszthetõ. A kender a föld elsõrendû megújuló természeti erõforrása. Ezért olyan fontos. Az elsõ ismert szõtt anyag nyilvánvalóan kenderbõl készült, amelyet az idõszámításunk kezdete elõtti nyolcadik évezredben kezdtek el feldolgozni. A kenderrel foglalkozó szakirodalom nagy része egyetért abban, hogy idõszámításunk elõtt több mint ezer évtõl kezdõdõen egészen idõszámításunk szerinti 1883-ig a kender, vagyis a marihuana volt bolygónk legelterjedtebb mezõgazdasági növénye, és feldolgozása a legfontosabb ipara, amelynek számos ágazata sokezer féle terméket állított elõ: a Földön termelt rostok, textilek, lámpaolaj, papír, tömjén és gyógyszerek döntõ többségét. Emellet fontos, emberi és állati fogyasztásra szánt étolajnak és fehérjéknek elsõdleges forrása volt.Kenderbõl elõállítható anyagok: hajóvitorla, zászló, kötél, textilek, ruhaanyagok, papír (1883-ig a világ papírtermelésénk 75-90 százalékát kenderrostból készítették! S ehhez nem kellet erdõket és esõerdõket kiirtani, amelynek káros hatásáról mindenki baromi hosszan tudna beszélni!!). Ezenkívül festõvászon (Van Gogh is ilyenre pingált), festékek és lakkok,(helyettesíthetnénk vele a mai szintetikus mérgezõ festékeket) lámpaolajok, gyógyszerek, étolajak és fehérjék, építõanyagok (0,41 ha kenderbõl annyi cellulózrost állítható elõ mint 4,1 ha erdõbõl, a préselt kender tökéletesen helyettesíthetné az építõiparban felhasznált fa mennyiségét! Környezetvédõk figyeltek?) S ha még nem lenne elég, bizonyított hogy az olaj is helyettesíthetõ lenne kenderrel! Sokkal gazdaságosabban, környezetvédõen, olcsóbban lehetne elõállítani kenderbõl a világ olaj és üzemanyag szükségleteit. Már Henry Ford is megmondta, hogy a fosszilis energiagordozók kilencven százalékat már régen helyettesíteni kellett volna olyan biomasszával, mint a kukoricaszár, a kender, a hulladékpapír, és hasonlók! Azt hiszem nem kell magyarázni, hogy mekkora változást hozna a föld életében, ha nem kéne többet olajjal szennyeznünk a környezetet.

A kender mint élvezeti cikk

Gyakran nevezik fûnek, a marihuánás cigarettát pedig spanglinak vagy joint-nak. A növény szárított gyantáját nevezzük hasisnak. A hasis szó az arab „fû”-bõl ered. Ismert a csoki elnevezés is. A cannabist sokan elõnyben részesítik a szintetikus drogokkal szemben, mondván, hogy természetes eredetû, növényi termék.

Történelem. Már Hérodotosz is beszámol róla a Kr.e. V. században, hogy a szkíták használtak cannabist. Kendermagokat szórtak izzó kövekre, és az így nyert illatos gõzfürdõben „kiabáltak örömükben és ordítoztak gyönyörükben”. Hérodotosz szerint ez a gõzfürdõzés a temetés utáni megtisztulás céljára is szolgált, de kiemeli a dolog élvezeti értékét is. A muzulmán dervisek a transzállapot eléréséhez a jól ismert monoton mozgáson kívül hasist is használnak - ez a szokás valószínûleg még a muzulmán vallás keletkezése (Kr.u. VI. sz.) elõtti idõkbõl ered. Indiában is alkalmazták istentiszteleti szertartásokon. A középkorban arab orvosok gyógyászati célokra alkalmazták. Kínában is régóta használták gyógyításra a kendert. Európaiak elõször a keresztes háborúk során találkoztak a hasissal, a Közel-Keleten. Az izmaelita harcosok, akik harc elõtt hasist fogyasztottak, különös harci dühvel és kegyetlenséggel támadtak a keresztesekre. Bár ekkor megismerték e szert, az európaiak érthetõ ellenszenvvel viseltettek iránta - egy idegen kultúra ellenséges képviselõi használták. Emiatt körükben nem is terjedt el a fogyasztása. Csak jóval késõbb, Napóleon egyiptomi hadjárata után jutott el a szer Európába, Franciaországon keresztül. Párizsban az elõkelõ szalonokban fogyasztották, például lekvárba vagy szirupba keverve, vagy füstjét szívták. A mûvészek, írók, festõk elõszeretettel használták Manapság elsõsorban élvezeti szerként fogyasztják. Bár majdnem mindenütt - így Magyarországon is - illegális, Hollandiában legalizálták a használatát.

Alkalmazás. A kreatív ember a marihuána fogyasztásának számos módját találta ki. Ezek közül a legismertebb a spangli, vagyis a marihuánás cigaretta. Különbözõ pipákat is használnak. Sokan kedvelik a vízipipát, mely a marihuána füstjében levõ káros anyagok közül sokat kiszûr, így használata kevésbé káros. A marihuánából étel és ital is készíthetõ. A fogyasztásnak ez a módja jóval kevésbé elterjedt. A marihuánát tartalmazó sütit „space cake” néven ismerik, elkészítésére számos recept létezik.

Beszerzése. Az marihuána és a hasis viszonylag könnyen beszerezhetõ a fekete piacon. Magokat is lehet kapni, amibõl az otthoni termesztés is megoldható. Azonban a növény termesztése, a drog megszerzése és tartása olyan bûncselekmény, mely a BTK alapján 5 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ. Ez akkor is érvényes, ha te soha nem akarsz füvet szívni, csak dísznek, vagy hobbiból akarod termeszteni. Hiába, a kormány (és nem csak a miénk) képes betiltani egy természetben megtalálható növényt, és észre sem veszi a dolog abszurditását. Azért ne keseredjenek el, akiknek még van némi hitük törvényességben és rendben: Hollandiában, az úgynevezett "coffee shop"-okban legálisan beszerezhetõ és fogyasztható a fû.

Hogyan mûködik? A marihuána aktív összetevõje a THC (tetra-hidro-cannibol) nevû anyag. A pontos hatásmechanizmusról nincsenek információink. Hatásai. Az alkoholhoz hasonlóan a marihuánára is egy kétszakaszos hatás jellemzõ. Az elsõ szakaszt eufória, általános jókedv jellemzi, míg a második szakaszra inkább a nyugalom jellemzõ. Az eufórikus szakaszban a használó különbözõ élmények hatása alá kerülhet. Nagyon jellemzõ például a megállíthatatlan nevetés, ami egy idõ múltán akár kellemetlen is lehet. A használó mindent viccesnek talál, mindenen nevet. Marihuána hatására az ember beszédesebbé, közvetlenebbé válhat. A társalgás különös örömet okoz, bár a marihuána memóriára gyakorolt negatív hatása miatt gyakran elveszítik a beszélgetés fonalát. Egyik pillanatban még pontosan tudja az ember, mit akart mondani, a következõben már nem. Kimond egy szót, de egy pillanat múlva a szónak már egy másik, rokon értelmû jelentése ragadja meg, és az eredeti jelentés elveszik. Marihuána-használók beszámolnak egyfajta empátiás jelenségrõl is, amikor úgy érzik, szavak nélkül képesek kommunikálni a másikkal. A szer jelentõsen növeli a szociábilitást. Az alkohollal ellentétben a marihuánának nincs kellemetlen utóhatása, nincs másnaposság. Azonban túladagolás esetén a kellemes hatások helyett rossz közérzet, esetleg fejfájás, hányinger is jelentkezhet.

Mennyire veszélyes? A marihuánában levõ káros anyagok fogyasztása akut légcsõhuruthoz, súlyosabb esetben tüdõrákhoz is vezethet. A cigarettapapír elégésekor keletkezõ anyagok belégzése is káros, és a marihuánát gyakran a szintén ártalmas dohánnyal keverik.( Olvasd el a kisérletek vagy a tévhitek 5. pontját és az erre vonatkozó állításokat!!! bigacsiga) Ezek a veszélyek csökkenthetõk, a marihuána füstjének megszûrésével. A THC nem oldódik a vízben, az egészségkárosító összetevõk viszont igen, ezért a vízipipa hatásosan alkalmazható ilyen célra. Ha a marihuánát nem a légzõrendszeren keresztül juttatják a szervezetbe, hanem pl. space cake formájában, akkor a fenti tünetek természetesen nem jelentkeznek. A magzatra gyakorolt károsító hatását állatkísérletekben sikerült kimutatni, azonban emberben nem találtak még erre utaló nyomot. A marihuána és a hasis fogyasztása nem okoz fizikai függõséget. Megjegyzendõ, hogy a cannabis-származékok birtoklása és forgalmazása, valamint a cannabis-növény termesztése törvénybe ütközõ cselekedet. (Ennek okaiba most nem akarunk belemenni, mert nagyon hosszú volna. Ám nem tudjuk megállni, hogy ne idézzük valakinek a megjegyzését: "Ha megtermelhetném otthon a kertemben a kendert magamnak, hülye volnék alkoholra pénzt kiadni..." És hogy a másik fél is szót kapjon: "Aki a kábítószerrel kacérkodik, az ördöggel cimborál!")