Nos, csokolom ismet. Eszembejutott a mai napon egy tortenet, ami ugy masfel honapja tortent meg velem, szoval relative friss:D Nem egy megszokott beteptem, jol/rosszul voltam, rohogtem/magambafordultam sztori lesz, csupan egy csodas elmeny, amit zold hatasa alatt eltem meg.
Edesanyam kulfoldon el, es evente egyszer meg szoktam latogatni. Igy volt ez az iden is, megvolt a repjegyem, az indulas idopontja, a bepakolando cuccok listaja, egy keveske zold, szoval minden. Az utazas elotti napon bepakoltam a fontosabb cuccokat, este pedig nekialltam a masnapi cigi megtekeresenek, mondvan, majd repules elott eltolom.
Masnap kimegyek a repterre, becsekkolok, feladom a csomagjaimat. Kozben talalkoztam egyik check-in-es lanyismerosommel, vele elbeszelgettem par percig. Dumaltam volna meg, csakhat kozeledett az indulas idopontja, en meg sehol nem tartok a cigivel:D. Ki kellene menni, kezdeni valamit vele. Lesetaltam a kinti nagyparkoloba, ott szinte alig van elet, neha-neha elmegy 1-1 kocsi. Nem ugy, mint font, ahol a zsaruk ugy nyuzsognek, mint a csontkukacok a dogtetemen. Ott meggyujtottam a cigit. Azt gondoltam, lehet, hogy kicsit tobbet kellett volna becsavarni, de egy 10 perc mulva ritka hirtelen elvetettem az imenti gondolatot. Nagyon durvan fejbecsapott, alig birtam felmenni a lepcson. Fent meg jonnek velem szembe a rendorok...mazli, hogy nappal van, sut a nap, napszemuveg a fejemen, de azert probalom a mozgaskulturamat is kordaban tartani:D. Irany vissza a check-in pult, mert az ismerospicsanal maradt az utlevelem. Szoval vissza, dumalok meg egy keveset a csajjal, sokat ugyse leszek kepes:D Ja, csaj ram van kattanva, vagy mi, aztan alig akart elengedni, en meg alig vartam, hogy bemehessek. Nem volt kedvem beszelgetni, nehogy levagja barki is, mi tortenik velem:D Mit ad isten, aznap mindenki megtalalt eheh. Na, nagynehezen elszabadulok, es megindulok az utlevelkezeles fele. Kulfoldi utlevelemmel amugy mindig megtalalnak, a vamos csaj is elkezdett kerdezoskodni, hova megyek, kihez, mennyi idore, stb...hat igencsak meg kellett feszulnom, hogy epkezlab valaszokat adjak, es ne rohogjem el magam. Tuleltem ezt is, visszakaptam a dolgaimat, irany a beszallokapu.
Ott nem volt egy szal szabad ules sem, acsorognom kellett...gyaszosan nezhettem ki, ahogy ott dolongeltem jobbra-balra, es nezelodtem korbe-korbe. De aztan elerkezett a felszabaditas pillanata, amikor is gepre szallhattunk. Elindulunk a cso fele, belemegyunk, es ott egy hihetetlen filing fogott el. Ugy nezett ki a cso belulrol, mintha egy star wars urhajo belsejebe csoppentem volna, keskeny, alacsony folyoso, tele kanyarokkal, emelkedokkel, lejtokkel. Arcomon egy sunyi mosoly jelent meg ehhe. Orakig tartott vegigsetalni a folyoson, de vegul elertem a gepet, megtalaltam az ulesemet, leultem, es vartam a felszallast. Hat az valami hihetetlen erzes volt, ahogy a gep kigurult, majd hirtelen megindult, es felelmelkedett. Repultem mar jonehanyszor, de igy meg soha. Valami eszmeletlent beflesseltem:D
Repules kozben probaltam kovetni, merre is megyunk..azt hiszem a szazhalombattai eromure, es siofokra emleksze, balcsi felett mar felhoket fogtunk ki. Addig meg probaltam keresni a foldon a gep arnyekat, vajmi keves sikerrel. Felhok folotti repulest is uj perspektivabol erezhettem at. Mintha az eszaki sark folott repultunk volna, nagy jegmezo, folotte keves felho, napsutes. Eszmeletlen volt...
Amikor az Alpok fole ertunk, a gepet megdobaltak egy kicsit a legaramlatok, en meg ultem a helyemen toknyugodtan. Kozben nezelodtem korbe, 1-2 ember igencsak beleizzadt az imenti rangatasba:D
Elerkezett a kajaido, hoztak mindenkinek a valyut. Sorra kerultem en is. Ramnez a steward, es elkezdi mondani, hogy : "ez csak atmeneti, a hegyek miatt van. nemsoakra el fog mulni". Nezek ra butan, nem tudom, mirol is beszel valojaban...aztan rajottem, hogy nagyon gyaszosnak talalhatta az eltorzult arcformamat, es lehet, azt hitte, hogy befostam a rangatozastol:DDD Mondom neki, nekem semmi bajom nincsen, de mivel hirtelen nem talaltam szavakat, meg ugye az emlitett allapot is ratett, szerintem tokeletesen meggyoztem a fickot arrol, hogy igenis felek ehehe. Pedig nem, sot. Kifejezetten elveztem az utazast.
Az ut tobbi resze nem volt ennyire esemenydus, megerkeztem a napsutesbol a nagy viharba. Ez fogadott Zurichben. Leszallok, es elindulok. Fogalmam nincs rola, merre is kene menni, kicsit nagyobb ez a repter a ferihegyinel. Mindegy, megyek az orrom ele, aztan majd csak kilyukadok valahol. Ki is lyukadtam....az utlevelkezelesnel. Ott a honos vamos is mindenfajta buta dolgot kerdezett, amit fentemlitett magyar kollegaja is, csak o nemetul, nekem meg megint meg kellett feszulnom, raadasul ketszer is, hogy nemetul valami ertelmeset bokjek neki vissza. Ezt is tuleltem:D Onnan csak a csomagert kellett menni, csodak csodajara meglett, hianytalanul.
Ja, es a vegso para! Elindulok a zold folyoso fele, ahol ugye a semmi elvamolnivaloval rendelkezo kedves utasok mennek ki. Tolom magam elott a kocsit, beerek az asztalkakhoz, es megyek en is kifele. Asztalkak mogott meg allnak a vamosok. En meg rajukkoszonok...en egyedul, senki mas...kicsit se lehettem gyanus:D Raadasul a meg mindig verben forgo szemeim...a parat tetezte, hogy a taskamban volt eldugva az a 3/4 g zozi, amit magammal vittem kiseronek, es az akkor jutott eszembe...hal`isten nem hivtak oda, szoval kimentem, anyamek mar ott vartak, volt hepi, meg minden.
Bocs, ha kicsit uncsi volt a sztori, semmi erdekesebb fordulat, de nekem ez akkora elmenyt jelentett, hogy muszaj volt megosztani valakikkel...fonokomnek csak nem fogom mar elmeselni:D Na, ennyi, csokolom
Gyiik
